Összefoglaló a Salis-ügy magyarországi előzményeiről, a lezárult nyomozás helyzetéről, bírósági vonatkozásairól
Az ügyészség három külföldi állampolgárral szemben emelt vádat, akik bűnszervezet tagjaként, tavaly februárban 9 embert támadtak és vertek meg Budapesten. Ugyanebben az ügyben 14 további külföldivel szemben nemzetközi elfogatóparancs került kiadásra. A vádirat szerint a három vádlott és a 14 társuk (ketten közülük, az olasz állampolgár Gabriele Marchesi és egy német állampolgár kiadatási őrizetben vannak, a többiek egyelőre szabadlábon) 2023. február 9. és 11. között öt utcai támadást hajtott végre Budapesten, amelyekben összesen 9 embernek okoztak sérülést. Céljuk az volt, hogy súlyos, akár életveszélyes sérülések okozásával elrettentsék a szélsőjobboldali mozgalmak követőit. A Magyarországon eljárás alá vont két német és egy olasz állampolgár (Ilaria Salis) a vád szerint egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak. A csoport 2018 és 2020 között Németországban többször megtámadott szélsőjobboldali vagy annak vélt személyeket, majd 2022-ben határozták el, hogy 2023-ban a Becsület Napja nevű esemény előtt Budapesten is támadásba lendülnek.
Előzmény:
Február 11. a „Kitörés” vagy „Becsület Napja”, amikor leginkább európai szélsőjobboldali és különböző országokból érkező nacionalista csoportok hagyományosan megünneplik, hogy a német és magyar csapatok 1945-ben megpróbáltak kitörni a budai Várnegyedből. A szóban forgó napra a szervezők több rendezvényt is bejelentenek, amelyek egy részét a rendőrség nem engedélyezi. 2023 februárjában a megemlékezésre készülő szélsőjobboldali szimpatizánsok mellett, szélsőbaloldali, antifasiszta (Antifa) csoportok is feltűntek Budapesten. Ezek tagjai több embert támadtak meg és bántalmaztak súlyosan az utcán, akiket elsősorban katonai jellegű ruházatuk miatt szélsőjobboldalinak véltek. Ezzel párhuzamosan, szélsőjobbos csoportok (például a Betyársereg) pedig olyanokra támadtak, akiket vélhetően az Antifa csoport tagjainak gondoltak. Utóbbi ügyben a BRFK csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást.
A szélsőjobbos kitörés napi megemlékezések idején a szélsőbalos, külföldiekből álló csapat viperával, kalapáccsal és gázspray-vel brutálisan támadt rá a szélsőjobboldali szimpatizánsokra jellemző öltözéket viselő emberekre. Az Antifa csoport az ellenőrzések elkerülése céljából a darkneten szervezte támadásaikat, és ott is tervezték meg az eszközeik beszerzését, a támadások helyszíneit és az esetleges menekülési útvonalakat. Az ügyészség szerint a támadásokat alaposan megtervezték, azokon előre egyeztetett feladatmegosztásban „dolgoztak”. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, azokon az irányítónak kinevezett személy előre megbeszélt jelszavakkal koordinálta a többiek munkáját. Egy ember közben a környezetet figyelte, a többiek pedig verték az áldozatnak kiszemelt személyeket.
Budapesten február 9. és 11. között összesen öt, egymással összefüggő támadás történt, amelyben kilencen sérültek meg. A sértettek közül négyen súlyos, öten könnyű sérülést szenvedtek. Az elkövetők áldozataikat ruházatuk alapján választották ki, követték őket és egy általuk alkalmasnak ítélt helyen támadtak rájuk. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik február 10-én a Gazdagréti téren, illetve a Bank utcában, míg az ötödik támadás február 11-én az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár.
A BRFK nyomozói február 11-én egy gyűlés helyszínének közelében felismertek három feltételezett elkövetőt – egy 29 éves német állampolgárságú férfit, egy 26 éves német és egy 38 éves olasz állampolgárságú nőt – akiket még aznap a Teréz körúton a BRFK rendőrei elfogtak, kihallgatásuk után pedig gyanúsítottként őrizetbe vették őket. Ruházatuk átvizsgálásakor teleszkópos fémrudat, gumiborítású kalapácsot, illetve gázspray-t is találtak náluk. A három gyanúsított közül egyelőre kettő előzetes letartóztatásban van, egy pedig Németországban bűnügyi felügyelet alatt áll.
Nyomozás:
A bűncselekménysorozat felderítésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság külön nyomozócsoportot hozott létre, amely mindvégig együttműködött és jelenleg is együttműködik a külföldi társhatóságokkal. A BRFK a rendőrség honlapján a sajtótájékoztatót követően megjelent közleményében azt írta, hogy az elkövetők szélsőjobboldali nézetekre utaló öltözékük miatt választották ki a számukra ismeretlen áldozataikat, követték őket és egy általuk alkalmasnak ítélt helyen támadtak rájuk. A BRFK 2023. március 31-én szintén a honlapján kiadott tájékoztatójában antifa támadásnak nevezte az esetet. A Fővárosi Főügyészség február 15-én azt közölte, hogy a BRFK a Budapest különböző pontjain a kitörés napja elnevezésű rendezvény vélt résztvevői ellen elkövetett támadások miatt közösség tagja elleni, felfegyverkezve, csoportosan elkövetett erőszak, súlyos testi sértés és más bűncselekmények miatt nyomoz.
A nyomozás eredményeként a három gyanúsítotton túl, ekkor hat feltételezett elkövető azonosítása történt meg, akik ellen elfogatóparancsot adott ki a nyomozó hatóság. Rajtuk kívül még további nyolc ember került a rendőrség látókörébe.
A három vádlott elfogása után az olasz nőt és a német férfit közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt, míg a német nőt ugyanezen bűncselekmény előkészülete miatt hallgatták ki. A nyomozás során a gyanúsításokat később módosították. A három vádlott közül az olasz nőt bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német férfit és a német nőt pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolják. Mindhármukkal szemben fegyházbüntetés kiszabását és Magyarországról való kiutasítást kezdeményezett az ügyészség. Az ügy nyomozati szakasza tavaly október elején véget ért. A vallomástételt az eljárás során mindvégig megtagadta a három vádlott. A nyomozócsoport a három gyanúsítottal szemben a szükséges eljárási cselekményeket elvégezte, majd az ügyben keletkezett iratokat átadta az ügyészségnek.
Bírósági vonatkozás:
A Fővárosi Törvényszék 2024. január 29-én tartotta az ügy előkészítő ülését. A törvényszék felidézte: a vád szerint a külföldi állampolgárságú terheltek egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló, fiatal felnőttekből álló szervezet tagjai voltak, akik demonstrációkon és tüntetéseken való részvétel mellett erőszakos támadásokkal tervezték felvenni az ideológiai harcot a militáns nemzetszocialista, fasiszta eszméket is hirdető szélsőséges jobboldal szimpatizánsaival. A bíróság megállapította, a támadók célja az volt, hogy a kiválasztott áldozatoknak a bántalmazás, a súlyos, életveszélyes sérülések miatt érzett megaláztatás olyan mértékű lelki gyötrelmet okozzon, amely elrettentő üzenetet közvetít a szélsőjobboldali mozgalmak képviselőinek. A szervezet tagjai számára erőnléti edzéseket tartottak, amelyeken a támadások pontos menetét is gyakorolták – ismertették. A vádiratban megállapították, hogy az ügy három terheltje a szervezet ideológiai céljával azonosulva Budapestre tervezett, összehangolt támadásokban való részvétel miatt utazott Magyarországra. Az elsőrendű vádlott, Ilaria Salis több támadásban is részt vett, míg a másik két terheltet az egyik tervezett bántalmazás helyszínéről menekülés közben fogták el a rendőrök. Az ügyészség a váddal egyező beismerés és tárgyalásról lemondás esetére az elsőrendű vádlottra 11 év, a másik két vádlottra pedig 3 év 6 hónap fegyházbüntetés kiszabását kérte. Ezen felül azt indítványozta, hogy a bíróság utasítsa ki őket Magyarországról 10 évre, illetve 5-5 évre.
Az előkészítő ülésen csak a másodrendű vádlott ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét és a tárgyaláshoz való jogáról is lemondott, így a bíróság az esetében ítéletet hirdetett. Büntetését végül – középmértékben – 3 év fegyházban állapították meg. A német férfit bűnszervezetben való részvétel miatt a szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre kiutasították Magyarország területéről. Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a férfi beismerését és a büntetlen előéletét, de a terhére rótta, hogy ellene Németországban büntetőeljárás van folyamatban. További súlyosító körülménynek számítottak a bűncselekmény elkövetésének körülményei, annak nemzetközi, határokon átnyúló szervezett jellege, valamint az is, hogy a terhelt a bűnszervezetben vezető szerepet töltött be, így a támadásokban tevőleges szerepe volt. A szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú jogerős döntés kihirdetéséig fenntartotta. Az ítélettel szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett. A kényszerintézkedés fenntartásáról szóló végzés sem jogerős, mivel a terhelt és védője azt sem fogadta el. Az első- és a harmadrendű terhelt esetében az eljárás tárgyaláson folytatódik, amelyet 2024. május 24-ére tűzött ki a bíróság. A hétfői előkészítő ülésen a harmadrendű terhelt és védője kérte a nő bűnügyi felügyeletének megszüntetését, de az indítványt a bíróság a szökés, elrejtőzés veszélye miatt, az eljárási cselekményeken való vádlotti jelenlét biztosítása céljából elutasította.
Sajtóvádak:
2024. január 29-én, az első tárgyalási napon Ilaria Salist megbilincselt kézzel és lábbal vezették be a tárgyalóterembe. A sajtóban „embertelen körülményekre" hivatkoztak, amelyek "ellentétesek az emberi jogokkal". A valóságban az eljárás során alkalmazott kényszerintézkedéseket a törvény írja elő, és azok a vád és az elkövetett bűncselekmény súlyának megfelelőek (a vád tárgyát képező erőszakos bűncselekmények mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten súlyosnak minősülnek). A vádlott kezéről a tárgyalás kezdetén levették a bilincset.
Ilaria Salis szavahihetősége erősen megkérdőjelezhető, amit többek között a végzettségére, családi állapotára és személyes kapcsolataira vonatkozó, hamisnak bizonyult nyilatkozatai is bizonyítanak. Közvetlenül a fogvatartási intézménybe való felvétele után a személyi adatai között került feltüntetésre, hogy nincs nyolc általánost meghaladó iskolai végzettsége. Az első kihallgatás során tett nyilatkozata szerint azonban a Milánói Egyetemen szerzett mesterdiplomát ókori irodalomból, és középiskolai tanár volt Olaszországban. Az első interjú során azt állította, hogy egyedülálló, nincs élettársa, nincsenek gyermekei, és egyedül él egy olaszországi lakásban. November 6-án azonban élettársát kapcsolattartóként nyilvántartásba vették. 2024. január 17-én egy csoportos látogatás keretében találkozott élettársával.
Az olasz – és később a magyar – sajtó állításai a külföldi fogvatartottról nyilvánvalóan hamisak; ezek egyszerűen hazugságok, és a magyar büntetés-végrehajtási szolgálat határozottan visszautasította őket. A gyanúsított fogvatartási körülményei – melyeket a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoka sajtótájékoztató keretében illusztrált a helyszínen – megfelelnek minden uniós előírásnak, mind az egészségügyi, mind az ellátási körülmények tekintetében. Magyarországon a vonatkozó jogszabályok és a különböző szabályzatok szigorú normákat határoznak meg a fogvatartási körülményekre vonatkozóan, amelyeket az Ügyészség – a jogszabályok végrehajtását ellenőrző független intézmény – és az alapvető jogok biztosa rendszeresen ellenőriz. Azok a fogvatartottak, akik úgy érzik, hogy jogaik sérültek, panaszt vagy feljelentést nyújthatnak be.
A magyar börtönökben a fogvatartottak napi háromszori étkezést kapnak, amelyek megfelelnek az egészséges táplálkozás követelményeinek. A börtönökben folyamatos higiéniai ellenőrzéseket végeznek, és a fogvatartottak megfelelő orvosi ellátásban részesülnek.
A patkányok jelenlétére vonatkozó állítás nyilvánvalóan hamis, a börtönintézményeknek magas higiéniai előírásoknak kell megfelelniük. Ezt igazolja az a tény is, hogy annak ellenére, hogy zárt közösségekről van szó, a Covid-járvány idején nem alakultak ki járványgócok a magyar büntetés-végrehajtásban.
A magyar büntetés-végrehajtási intézetekben az elbánás megfelel a jogszabályoknak, és a büntetés-végrehajtás az emberi méltóság tiszteletben tartásával végzi szakmai tevékenységét. A börtönök igazgatói a fegyencek vagy az őrök által elkövetett kihágás vagy szabályszegés esetén kivétel nélkül megteszik a szükséges intézkedéseket.
A külföldi állampolgárok a befogadást követően saját nyelvükön írt belső szabályzatot kapnak, hogy a lehető leggyorsabban és legkorrektebben megismerhessék az intézmény szabályait.
A börtön személyzete naponta kommunikál a külföldi fogvatartottakkal angolul és németül, de hivatalos ügyekben mindig olyan tolmácsokat vesznek igénybe, akik beszélik a fogvatartott anyanyelvét.
Ilaria Salis kapcsolattartása a szüleivel rendszeres és rendezett volt. A fogvatartottat 2023 októbere és 2024. január 17. között összesen 7 alkalommal látogatták meg közvetlen családtagjai és ügyvédje. A fogvatartottat kétszer meglátogatta egy olasz konzuli tisztviselő is. 2023 márciusa és 2024. január 30-a között összesen 323 telefonhívást kezdeményezett, kettőt vezetékes telefonon, 321-et pedig mobiltelefonon. 2023 februárja és 2024. január 26-a között összesen 13 videóhívásra kapott engedélyt (felügyelt körülmények között), amelyek közül három nem valósult meg, 10 pedig végbe ment.
