Magyarország és Itália földjét gazdag történelmi hagyományok kötik össze. Elég Aquincum és más dunántúli városok római emlékeire, a Gellért-hegy elnevezésére, Mátyás király reneszánsz kapcsolataira, a Padova, Bolognába járó magyar diákokra, vagy az olasz egység megteremtésében résztvevő magyar emigráció és légió szerepvállalására gondolni. Kossuth Lajos, Türr István és Tüköry Lajos neve ismerősen cseng a legtöbb olasz fül számára is.
Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt Magyarország Ausztriával közösen tartott fenn követséget Rómában. Magyarország és az Olasz Királyság közötti diplomáciai kapcsolatok az 1927. április 5-én Rómában aláírt barátsági szerződés révén további megerősítést nyertek. 1934 márciusában Ausztria bevonásával olyan háromoldalú egyezmények kerültek aláírásra (római jegyzőkönyvek), amelyek a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésén túlmenően szoros politikai együttműködést helyeztek kilátásba. 1944 után a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1946-ban került sor. A követi szintű kapcsolatok 1964-ben emelkedtek nagyköveti szintre. Olaszország az elsők között járult hozzá Magyarország demokratikus és gazdasági átalakulásához, melynek eredményeként az ország újra megtalálhatta helyét az intézményesült Európában.
A Milánói Főkonzulátus 1991-ben kezdte meg működését. Olaszországban 10 tiszteletbeli konzulátusunk működik (Firenze, Bologna, Velence, Cagliari, Genova, Nápoly, Palermo, Torino, Trieszt, Verona), egy újat tervezünk megnyitni (Bolzano). Olaszországnak három tiszteletbeli konzulátusa van Magyarországon (Nyíregyháza, Pécs, Szeged).
2010-ben került aláírásra a magyar-olasz stratégiai partnerségi dokumentum, ami a politikai párbeszéd megerősítése – ezen belül az Európa-politikai, a bel- és igazságügyi együttműködés, valamint a biztonság-, védelem- és katonapolitikai téren való megerősített párbeszéd – mellett magában foglalja a gazdasági, munkaügyi, társadalmi integráció terén való, a tudományos és technológiai, a kulturális, illetve az intézmények, helyi szervek és a civil társadalom közötti együttműködést. Kapcsolataink ennek szellemében azóta is minden területen jelentősen bővülnek.
A magyar-olasz politikai kapcsolatokat a stabilitás jellemezi. Kormányzati kapcsolataink korrektek, ami a szaktárcák közötti megfelelő szintű együttműködés és az azokat erősítő felsővezetői találkozók fémjeleznek.
Áder János köztársasági elnök 2013 szeptemberében járt Olaszországban és tárgyalt Giorgio Napolitano államfővel. Áder János 2015. június 4-én ellátogatott a San Martino del Carso-ban található I. világháborús emlékhelyhez, 2016. május 17-18.-án pedig Asinara-szigetére, ahol felavatta a magyar hadifoglyok tiszteletére felállított emlékművet.
Ígéretes a parlamenti kapcsolatok intenzitása is, amiben további távlatokat nyit, hogy Mario Marazziti centrista képviselő (Popolari Per l’Italia) vezetésével megalakult a Magyar-Olasz Baráti csoport.
Kiemelkedő a relációban a kulturális együttműködés, aminek terén a 2013-ban lezajlott magyar-olasz kulturális évad külön említést érdemel. Az évad programjai lehetőséget teremtettek a magyar kultúra és művészetek értékeinek olaszországi bemutatására, széleskörű ismeretterjesztésre, ország-promócióra és a Magyarország-kép színesítésére. Az évad kiemelkedő eseményei voltak a római Capa-fotókiállítás, a firenzei Mátyás király kiállítás és az Uffiziben megnyitott Magyar Festő Önarcképek kiállítás, valamint a Fesztiválzenekar ünnepi koncertje Rómában. A kulturális évad fogadtatása rendkívül pozitív volt a civil szférában és az olasz regionális médiában.
Olaszország a 2015. évi adatok szerint 4,6%-os részesedéssel az 5. helyen áll a kereskedelmi partnereink sorában, a külkereskedelmi forgalom alapján, Németország, Ausztria, Szlovákia, és Franciaország mögött. A KSH adatai szerint a kivitel 4,2 Mrd euró volt, míg a magyar import 3,7 Mrd eurón állt. Az előző évhez képest 2015-ben a magyar kivitel 8,1%-kal, a behozatal 7,3%-kal nőtt. Így a külkereskedelmi egyenlegünk pozitív, a 2014-es csökkenő tendencia pozitív irányba fordult (+14,5% az előző időszak 27,2%-os csökkenésével szemben), nagysága 2015-ben 462,7 millió euró volt.
Az olasz piac sok tekintetben természetes felvevő a magyar áruk számára. Exportunkban jelentős a feldolgozott termékek, a gépipari termékek és élelmiszerek, továbbá a közúti járművek és a híradás-technikai berendezések aránya. Importunkban is jelentős a feldolgozott termékek, vegyi áruk, gépek, fémtermékek, szállítóeszközök és bútorok jelenléte.
Az olasz tőke a magyar gazdaság csaknem minden ágazatában jelen van (pénzügy, biztosítás, energetika, gázszolgáltatás, műanyagipar, elektronika, fémipar, vegyipar, kereskedelem, turizmus, ),a hazánkban lefedett szektorok száma alapján 7-8. a külföldi befektetők rangsorában. Jelenléte a bankszektorban a legjelentősebb. Magyarországon összességében az olasz érdekeltséggel működő cégek száma 2.800 körülire tehető 2016-ban, ez azt jelenti, hogy közel 4 milliárd euró az olasz működő tőke befektetések nagysága hazánkban. Az olasz vállalatok által foglalkoztatottak száma kb. 25.000 fő.
