Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (International Fund for Agricultural Development - IFAD)
A Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (International Fund for Agricultural Development – IFAD) 1977-ben jött létre, az 1974-es Világ Élelmezési Konferencia döntése alapján, mint az ENSZ szakosított szervezete. A szervezet alapvetően a tagországok önkéntes felajánlásaiból, 3 éves ún. Feltöltési Periódusokhoz történő hozzájárulások alapján dolgozik. Fő tevékenységeként a fejlődő országok kormányai részére nyújt hosszú távú, kedvezményes kamatozású hiteleket a mezőgazdasági- és vidékfejlesztési programjaik finanszírozása céljából. A szervezet a világ mezőgazdaságának a strukturális problémáit kívánja orvosolni, mivel nem az élelmiszer megtermelése az alapvető gond, hanem a szegénység, paradox módon különösen a vidéki népesség körében. Az ENSZ által megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célok elérésében, különösen az éhezők számának 2015-ig a felére történő csökkentése terén volt bizonyos előrelépés, de az ENSZ főtitkár által megfogalmazott Zéró Éhezés célt az IFAD is követendőnek tartja.
Jelenléte a fejlődő országokban fokozatosan bővül, ma az alábbiak szerint alakul:
Nyugat-és Közép- Afrika: 22 ország, 47 folyamatban lévő program vagy projekt
Kelet- és Dél-Afrika:17 ország, 42 folyamatban lévő program vagy projekt
Ázsia és a Csendes- Óceán térsége: 20 ország, 56 folyamatban lévő program vagy projekt
Latin-Amerika és a Karib-térség: 21 ország, 42 folyamatban lévő program vagy projekt
Közel-Kelet, Észak-Afrika, Európa:19 ország, 36 folyamatban lévő program vagy projekt
Az IFAD legfőbb irányító testülete a Kormányzó Tanács (Governing Council, a továbbiakban IFAD GC), mely évente egyszer, általában februárban tartja ülését. A 38. ülésszakot 2015. február 16-17-én tartották. Az ülésszak témája „A vidék átalakítása: kulcs a fenntartható fejlődéshez” volt. Az IFAD GC egyhangú döntéssel jóváhagyta, hogy 3 országgal 176-ra bővült az IFAD tagok száma. Az új tagországok: Mikronézia, Palau és Montenegró. 2016. február 17-18-án került sor az IFAD GC 39. ülésére. A magyar delegációt Tóth Katalin, az FM helyettes államtitkára vezette, aki egyben Magyarországot Governor-ként is képviseli a szervezetben. Az idei ülésszak témája „Inkluzív befektetések, a vidéki népesség, az állam és az üzleti megfontolások szerepe a 2015 utáni agendában”volt.
Az IFAD Kormányzó Tanács működését egy sajátos, összetett szavazat-rendszer jellemzi. A szavazatok száma, amellyel egy adott ország rendelkezik, egyrészt a tagsági viszonyból ered, másrészt a hozzájárulás mértékétől függ. Ezzel a rendszer jóval nagyobb beleszólást biztosít a donoroknak a szervezet döntéshozatalába, így az európai hozzájárulások növekvő mértéke miatt Európának kellően nagy súlya van az IFAD szervezeti döntéseinek meghozatalában.
Magyarország a kelet-európai országok közül elsőként, 2011-ben csatlakozott a szervezethez (leszámítva Romániát, amely még a hetvenes években lépett be, kedvezményezettként), a régióból azóta Észtország követte a példánkat. Ez politikailag mindenképpen jelentős lépést jelentett, nagyban növelte Magyarország presztízsét az EU más tagországai, de más kontinensek országainak szemében is. Emellett megnyílik a lehetősége a szervezetnél magyar szakértők alkalmazására, a projektekbe technológiai és szolgáltatói beszállításokra, stb. Magyarország 2013-ban befizette a belépéshez kapcsolódó ún. induló hozzájárulását, százezer dollár összegben.
Az ENSZ Dél-Dél Együttműködés (UNOSSC) Iroda igazgatója 2014-ben felkérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy vegyen részt az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) által finanszírozott regionális fejlesztési projektekben. A régióból (EU-tagállamokból) csak hazánkat keresték meg ezzel a lehetőséggel. Az UNOSSC egy agrárfejlesztési-élelmezésbiztonsági projekt csomagot indít az Észak-Afrika, Közép-Ázsia, Kelet-Európa régiókban. A szervezet 2014 novemberében előzetesen felmérte a kapacitásokat, az intézményeket, és áttekintette az együttműködés jövőbeni lehetőségeit a kedvezményezettekkel és a donorokkal, a szakmai, anyagi és „in-kind” hozzájárulások tekintetében. Az UNOSSC-vel az együttműködés elmélyítése és kiterjesztése fontos magyar érdek, egyben hozzájárul az IFAD-dal való kapcsolataink bővítéséhez is.
